~5 év elteltével~
*Fanny szemszöge*
- Emlékszel még Jackson fürdetésére..? - Mosolygott rám Louis, miközben Tommy -t mosdattuk.
- Felejthetetlen élmények egyike.. - Sóhajtottam fel mosolyogva, és magam elé képzeltem azt a napot.
- Hogy bepánikoltál, mikor elfutott.. - Nevetett fel aranyosan.
- Nem volt vicces akkor sem és nem vicces most sem.. - Nyújtottam ki rá a nyelvem. Tommy-t óvatosan kiemeltem a kádból és törölközőbe bugyoláltam. Ha a csengőt amúgy magunktól nem hallanánk, még Jackson is rákontrázott az ugatásával..
- Ezek Lilly-ék lesznek. Töröld meg alaposan és öltöztesd fel normálisan. Lehetőleg ne olyan bénán mint a múltkor.. - Grimaszolt egyet, majd átvette a fiúnkat. Lesiettem a lépcsőn és ajtót nyitottam.
- Sziasztok. - Mosolyogtam rájuk.
- Szia. Késésben vagyunk, szóval sietünk. Köszi még egyszer, hogy bevállaltátok Darcy-t. Este jövünk érte. - Mosolygott rám hálásan Lilly.
- Igazán nincs mit.. - Intettem nekik, majd kézen fogtam a szőkeséget és bevezettem a nappaliba.
- Hol van Tommy ? - Nézett rám kíváncsian.
- Nem sokára jönnek Lou-val együtt. Kérsz valamit inni vagy enni ?
- Nem köszönöm. - Rám mosolygott, majd felmászott a kanapéra és bekapcsolta a tévét. Hihetetlen, hogy 4 évesen már ilyen ügyesek..
- Darcyyy - Futott le a lépcsőn Tommy ölelésre tárt karokkal. A leányzó lepattant a kanapéról és Tommy elé futott. Mindig így üdvözlik egymást..Hihetetlenül aranyosak. Míg a két törpe nevetgélve nézték a mesét, mi Louis-val a konyhában ücsörögtünk.
- Anyu, nem megyünk le a partra ? - Állt meg mellettem csillogó szemekkel Tommy.
- Lemehetünk..Csomagolok pár szendvicset és már mehetünk is.- Beleborzoltam a hajába és neki álltam a szendvicskészítésnek. Louis addig természetesen játszott a kicsikkel. Nem sokat változott az időmúlásával..
- Mehetünk..- Álltam meg előttük kosárral a kezemben.
Míg mi Lou-val kézen fogva haladtunk, a két poronty előttünk futkorászott, Jackson-t kergetve.
A partra érve, a szokásos kis eldugott, békés helyünk felé haladtunk. Odaérve leterítettem a hatalmas pokrócot és az egyik sarkába tettem a kosarat. Louis Felkapta mind a kettőjüket és a víz felé rohant velük. A gyerekek sikongattak és nevetgéltek.
- Gyere te is! Isteni a víz! - Kiabált ki Lou. Nem kellett 2x mondania.. Felálltam és szaladni kezdtem feléjük. A srácokra tekintettelléve, csak a bokáig érő vízben pancsikoltunk.
Később, míg mi a pokrócon elterülve beszélgettünk, a gyerekek homokvárat építettek. Louis-al többnyire nosztalgiáztunk. Felidéztük a régi emlékeinket.
Hihetetlenül gyorsan telik az idő..Mármint nem csak úgy általánosságban, hanem ma is..Hisz már esteledik.
- Nézd! - Mutattam a 2 kis törpére, akik egymást karolva ácsorogtak, és nézték a naplementét. Miután megörökítettem ezt a pillanatot, Louis vállára hajtottam a fejem, ő pedig átkarolta a derekam. Így figyeltük a lemenő napot, egészen addig míg el nem tűnt.
- Felejthetetlen élmények egyike.. - Sóhajtottam fel mosolyogva, és magam elé képzeltem azt a napot.
- Hogy bepánikoltál, mikor elfutott.. - Nevetett fel aranyosan.
- Nem volt vicces akkor sem és nem vicces most sem.. - Nyújtottam ki rá a nyelvem. Tommy-t óvatosan kiemeltem a kádból és törölközőbe bugyoláltam. Ha a csengőt amúgy magunktól nem hallanánk, még Jackson is rákontrázott az ugatásával..
- Ezek Lilly-ék lesznek. Töröld meg alaposan és öltöztesd fel normálisan. Lehetőleg ne olyan bénán mint a múltkor.. - Grimaszolt egyet, majd átvette a fiúnkat. Lesiettem a lépcsőn és ajtót nyitottam.
- Sziasztok. - Mosolyogtam rájuk.
- Szia. Késésben vagyunk, szóval sietünk. Köszi még egyszer, hogy bevállaltátok Darcy-t. Este jövünk érte. - Mosolygott rám hálásan Lilly.
- Igazán nincs mit.. - Intettem nekik, majd kézen fogtam a szőkeséget és bevezettem a nappaliba.
- Hol van Tommy ? - Nézett rám kíváncsian.
- Nem sokára jönnek Lou-val együtt. Kérsz valamit inni vagy enni ?
- Nem köszönöm. - Rám mosolygott, majd felmászott a kanapéra és bekapcsolta a tévét. Hihetetlen, hogy 4 évesen már ilyen ügyesek..
- Darcyyy - Futott le a lépcsőn Tommy ölelésre tárt karokkal. A leányzó lepattant a kanapéról és Tommy elé futott. Mindig így üdvözlik egymást..Hihetetlenül aranyosak. Míg a két törpe nevetgélve nézték a mesét, mi Louis-val a konyhában ücsörögtünk.
- Anyu, nem megyünk le a partra ? - Állt meg mellettem csillogó szemekkel Tommy.
- Lemehetünk..Csomagolok pár szendvicset és már mehetünk is.- Beleborzoltam a hajába és neki álltam a szendvicskészítésnek. Louis addig természetesen játszott a kicsikkel. Nem sokat változott az időmúlásával..
- Mehetünk..- Álltam meg előttük kosárral a kezemben.
Míg mi Lou-val kézen fogva haladtunk, a két poronty előttünk futkorászott, Jackson-t kergetve.
A partra érve, a szokásos kis eldugott, békés helyünk felé haladtunk. Odaérve leterítettem a hatalmas pokrócot és az egyik sarkába tettem a kosarat. Louis Felkapta mind a kettőjüket és a víz felé rohant velük. A gyerekek sikongattak és nevetgéltek.
- Gyere te is! Isteni a víz! - Kiabált ki Lou. Nem kellett 2x mondania.. Felálltam és szaladni kezdtem feléjük. A srácokra tekintettelléve, csak a bokáig érő vízben pancsikoltunk.
Később, míg mi a pokrócon elterülve beszélgettünk, a gyerekek homokvárat építettek. Louis-al többnyire nosztalgiáztunk. Felidéztük a régi emlékeinket.
Hihetetlenül gyorsan telik az idő..Mármint nem csak úgy általánosságban, hanem ma is..Hisz már esteledik.
- Nézd! - Mutattam a 2 kis törpére, akik egymást karolva ácsorogtak, és nézték a naplementét. Miután megörökítettem ezt a pillanatot, Louis vállára hajtottam a fejem, ő pedig átkarolta a derekam. Így figyeltük a lemenő napot, egészen addig míg el nem tűnt.
~
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése